NATO-főtitkár: Teljes körű háború törne ki a repüléstilalmi zóna bevezetésével
Jens Stoltenberg szerint a NATO-csúcson a keleti régió védelmének megerősítéséről is dönthetnek. Ha így lesz, Magyarországra is újabb NATO-katonák érkezhetnek.
Jens Stoltenberg szerint a NATO-csúcson a keleti régió védelmének megerősítéséről is dönthetnek. Ha így lesz, Magyarországra is újabb NATO-katonák érkezhetnek.
A német kancellár már a NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése előtt egyértelművé tette: a NATO nem lép be Oroszország Ukrajna elleni háborújába.
A NATO-tagállamok védelmi miniszterei megállapodtak abban rendkívüli brüsszeli találkozójukon, hogy továbbra is jelentős támogatást kell nyújtaniuk Ukrajnának, beleértve a katonai felszerelést, a pénzügyi segítséget és a humanitárius segélyt.
Jens Stoltenberg szerint az ukránok bátran harcolnak, de a következő napok új megpróbáltatásokat hozhatnak.
Jens Stoltenberg szerint az orosz–ukrán háború az elmúlt évtizedek legsúlyosabb katonai agressziója Európában.
A NATO megbízta parancsnokait, hogy dolgozzák ki a harccsoportok telepítésének részleteit a szövetség délkeleti szárnyára, válaszul Oroszország katonai építkezésére Ukrajna határain.
A brit miniszterelnök a NATO főtitkárával találkozott Londonban, míg a brit és orosz külügyminiszter Moszkvában egyeztetett.
Jens Stoltenberg szeptember végéig marad az észak-atlanti szövetség élén, majd utána menne át a jegybankba.
Egy esetleges invázió esetén viszont kemény szankciókat léptetnének életbe Oroszország ellen.
Az ukrán helyzet miatt előbb Genfben tartanak egy amerikai–orosz találkozót, majd Brüsszelben folytatódnak a tárgyalások az európai szövetségesek bevonásával.
Az orosz csapatösszevonások miatt tartottak találkozót a NATO-tagállamok külügyminiszterei.
A NATO tovább folytatja a veszélyeztetett személyek kimenekítését Afganisztánból, bár a kabuli repülőtér megközelítése a menekülők számára egyre veszélyesebb. A katona szövetség külügyminiszterei eredményként értékelik, hogy Afganisztán területéről az elmúlt húsz évben nem szerveztek terrortámadást.
Ha transzatlanti összefogás támogatná az uniós 2050-es klímasemlegességet, az egyben új globális mércévé is tenné a törekvést az EB elnöke szerint.
Az eddig lavírozó Németország elhatározása kell ahhoz, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezése miatt a Nyugat esetleg ismét szankciókkal sújtsa Putyin birodalmát. Az elszántságot gyöngítheti a konkrét bizonyíték hiánya és gazdasági érdekek, s Moszkváról leperegtek az eddigi szankciók.
A NATO "kiigazítja" nukleáris elrettentő képességét az új orosz rakétarendszerek telepítése miatt - ígérte a szervezet főtitkára.
A török elnök Brüsszelben a NATO főtitkárával, az Európai Tanács, valamint az Európai Bizottság elnökével tárgyalt, és egyértelművé tette, mit akar.
A katonai szövetség csak akkor és addig marad Irakban, ameddig azt a kormány is így akarja.
Az orosz nukleáris erők fokozott készenlétbe helyezését „veszélyesnek és felelőtlennek” nevezte a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg.
A NATO főtitkára felszólította Oroszországot, hogy vonja ki erőit Ukrajna határairól. Eközben a fehérorosz elnök kijelentette: ha a nyugati országok részéről fenyegetés éri, kész atomfegyvereket fogadni országa területén.
A virtuális uniós csúcstalálkozó második napján az állam- és kormányfők egyeztettek Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával.